In search of the Northern Lights

Az úti célról: Reykjavík egészen más, mint a többi európai főváros. Nincs történelmi óvárosa, nincsenek nagyszabású épületei, tud azonban valamit, amit a többiek nem: remek kiindulópont Izland egyedülálló és meghökkentő természeti csodáinak felfedezéséhez. Izland, Európa második legnagyobb szigete, megbízhatóan működő gejzírjeiről, hatalmas vízeséseiről, még nagyobb gleccsereiről és a légiforgalmi irányítók idegeit joggal borzoló aktív vulkánjairól híres. A legtöbb turistát a Reykjavíkhoz közel eső arany körút nevezetességei szippantják be: a világ legrégibb parlamentje, a Thingvellir, a Gullfoss vízesés tomboló zuhataga vagy az akár 40 méterre is fellövellő Stokkur gejzír. Aki pedig ezeken is túlmerészkedik az nagyon könnyen a Gyűrűk ura helyszínein találja magát. A sziget nagy részét beborító láva – sok helyen vastag mohatakaróba burkolózva – elképesztő formagazdagságot öltve szilárdult meg. Ha a gyakran előforduló ködben hirtelen szembetaláljuk magunkat egy ilyen „lénnyel”, nem csodálkozunk már azon sem, hogy a helyiek mindmáig hisznek az elfekben, a skandináv mitológia rejtett lényeiben. A sziget geotermikus energiájának egyaránt örülhet az, aki kézhez veszi a fűtésszámlát, aki a zord időjárás dacára friss paradicsomot szüretel az üvegházában, vagy aki a meleg vízű folyók és tavak mellett túrázva, lazításképpen megmártózna. Aki luxus körülmények között strandolna egy lávamező közepén, Izland legszebb fürdőjében, a világhírű Kék Lagúnában ejtőzhet egy nagyot, az állandó 37-39 fokos termálvízben. Akinek pedig marad egy kis ideje magára Reykjavíkra is, meglepődve tapasztalhatja, hogy bár a város kicsi, és a nagyvilágtól elszigeteltnek tűnik, kulturális és művészeti élete a legnagyobbakkal is felveszi a versenyt, 2016. óta például már punk múzeuma is van.

Az úti célról: Arnarstapi egy falu a Snæfellsnes-félsziget déli oldalán. A területen számos régi és bájos ház található, melyekhez érdekes történetek kapcsolódnak, és híres gyönyörű természetéről. Az Arnarstapi tengerpartja különösen vonzó. Található itt egy erodált, kör alakú kőív, amelyet Gatkletturként ismernek, és ahol a látványos hullámok és a napfény játéka lenyűgöző látványt nyújt. A területen nagy számban fészkel a sarki partifecske is, és mindkét jellemző nagyon népszerűvé teszi a fotósok körében. A Hellnahraun lávamezőn átvezető régi lóút rendkívül népszerű a túrázók körében, a környező táj lenyűgöző volta miatt.

Az úti célról: Az Akureyri egy észak-izlandi város. Izland második legnagyobb városi területe és negyedik legnagyobb önkormányzata. Az Észak-Izland fővárosaként is emlegetett Akureyri fontos kikötő és halászközpont. Az Akureyri rendkívül festői város, amelyet a festői fjord melletti elhelyezkedése, eklektikus építészeti stílusai és a szurdokokon kanyargó utcái tesznek különlegessé. Töltsön el némi időt a városközpontban sétálva, nézze meg a lenyűgöző templomot és a Listagilið-et (szó szerint "a művészet kanyonja"), amely számos művészeti és kézműves galériának és boltoknak ad otthont. A nyugodt városi botanikus kert, a Lystigarðurinn, szintén megér egy látogatást, akárcsak a városban szétszórt kis múzeumok.

Az úti célról: Az izlandi Egilsstadir a sziget keleti részének legnagyobb városa. Az Austurland régióhoz tartozik, és körülbelül 2300 lakosa van. Egilsstadir egy síkságon fekszik a Lagarfljót folyó mentén. Kicsi repülőtere és jó szálloda- és étterem-szolgáltatásai miatt ez a kis izlandi város népszerű turistacélponttá vált, mind az izlandiak, mind a külföldi látogatók körében. Egilsstadir fő vonzereje természeti környezete, hiszen ez a kapu Izland keleti fjordjaihoz: Seyðisfjörður, Reyðarfjörður és Vopnafjörður. Egilsstadir közelében két látványos vízesést is meg lehet látogatni: a majdnem 120 méter magas Hengifossot és a Fardagafossot. Völgyei és hegyei (beleértve a 1800 méter magas Snæfell csúcsot) a legjobb környezetet kínálják a túrázóknak, különösen nyáron. Egilsstadir közelében található a Hallormsstadaskógur erdő, a sziget legnagyobb erdős területe. Egilsstadir jó kiindulópont lehet egy kiránduláshoz a csodálatos Vatnajokull Nemzeti Parkba.

Az úti célról: Höfnt, egy kis halászvárost Izland délkeleti partján, gyakran nevezik a Vatnajökull – Európa legnagyobb gleccserének – kapujának. Drámai hegyekkel, fekete homokos partokkal és csillogó gleccserlagúnákkal körülvéve egyszerre távolinak és barátságosnak tűnik. A színes házak, a működő kikötő és a hatalmas jégsapkára nyíló kilátás képeslapra illő bájt kölcsönöz a városnak, amely gyönyörű kontrasztban áll a körülötte lévő vad tájjal. Sok utazó fő célja Höfn felfedezése a közeli gleccserrégió felfedezése. A városból könnyen megközelíthető autóval olyan látnivalók, mint a Jökulsárlón-gleccserlagúna és a Gyémántpart, ahol kék jéghegyek úsznak egy tejkék tóban, és fekete homokon partra sodródnak. Nyáron hajókirándulásokat tehet a jéghegyek között, míg télen a terület jégbarlang-kirándulások, gleccsertúrák és – tiszta égbolt esetén – északi fény megfigyelésének kiindulópontjává válik. Kis mérete ellenére Höfn meglepően jó választékkal rendelkezik éttermekből és kávézókból, amelyek közül sok helyi tengeri herkentyűkre specializálódott. A város híres izlandi langustinjáról (homárjáról), amelyet minden nyáron a Höfn Homárfesztiválon ünnepelnek szabadtéri koncertekkel és ételárusító standokkal. Pékségeket, hangulatos kávézókat és néhány bárt is talál, ahol a helyiek és a látogatók összefuthatnak egy szabadtéri kalandokkal teli nap után. Höfn jól használható akár egyéjszakás megállóként a Körgyűrűn, akár hosszabb kiindulópontként Izland délkeleti részének felfedezéséhez. A szálláslehetőségek az egyszerű vendégházaktól a kényelmes szállodákig terjednek, és a környéken számos kemping található. Akár autóval körbeutazod a szigetet, akár a déli partra koncentrálsz, legalább egy éjszakát tervezz itt, hogy élvezhesd a kikötői kilátást naplementekor, és a horizonton izzó gleccserek látványára ébredj.

Az úti célról: Reykjavík egészen más, mint a többi európai főváros. Nincs történelmi óvárosa, nincsenek nagyszabású épületei, tud azonban valamit, amit a többiek nem: remek kiindulópont Izland egyedülálló és meghökkentő természeti csodáinak felfedezéséhez. Izland, Európa második legnagyobb szigete, megbízhatóan működő gejzírjeiről, hatalmas vízeséseiről, még nagyobb gleccsereiről és a légiforgalmi irányítók idegeit joggal borzoló aktív vulkánjairól híres. A legtöbb turistát a Reykjavíkhoz közel eső arany körút nevezetességei szippantják be: a világ legrégibb parlamentje, a Thingvellir, a Gullfoss vízesés tomboló zuhataga vagy az akár 40 méterre is fellövellő Stokkur gejzír. Aki pedig ezeken is túlmerészkedik az nagyon könnyen a Gyűrűk ura helyszínein találja magát. A sziget nagy részét beborító láva – sok helyen vastag mohatakaróba burkolózva – elképesztő formagazdagságot öltve szilárdult meg. Ha a gyakran előforduló ködben hirtelen szembetaláljuk magunkat egy ilyen „lénnyel”, nem csodálkozunk már azon sem, hogy a helyiek mindmáig hisznek az elfekben, a skandináv mitológia rejtett lényeiben. A sziget geotermikus energiájának egyaránt örülhet az, aki kézhez veszi a fűtésszámlát, aki a zord időjárás dacára friss paradicsomot szüretel az üvegházában, vagy aki a meleg vízű folyók és tavak mellett túrázva, lazításképpen megmártózna. Aki luxus körülmények között strandolna egy lávamező közepén, Izland legszebb fürdőjében, a világhírű Kék Lagúnában ejtőzhet egy nagyot, az állandó 37-39 fokos termálvízben. Akinek pedig marad egy kis ideje magára Reykjavíkra is, meglepődve tapasztalhatja, hogy bár a város kicsi, és a nagyvilágtól elszigeteltnek tűnik, kulturális és művészeti élete a legnagyobbakkal is felveszi a versenyt, 2016. óta például már punk múzeuma is van.