In search of the Northern Lights

Az úti célról: Reykjavík egészen más, mint a többi európai főváros. Nincs történelmi óvárosa, nincsenek nagyszabású épületei, tud azonban valamit, amit a többiek nem: remek kiindulópont Izland egyedülálló és meghökkentő természeti csodáinak felfedezéséhez. Izland, Európa második legnagyobb szigete, megbízhatóan működő gejzírjeiről, hatalmas vízeséseiről, még nagyobb gleccsereiről és a légiforgalmi irányítók idegeit joggal borzoló aktív vulkánjairól híres. A legtöbb turistát a Reykjavíkhoz közel eső arany körút nevezetességei szippantják be: a világ legrégibb parlamentje, a Thingvellir, a Gullfoss vízesés tomboló zuhataga vagy az akár 40 méterre is fellövellő Stokkur gejzír. Aki pedig ezeken is túlmerészkedik az nagyon könnyen a Gyűrűk ura helyszínein találja magát. A sziget nagy részét beborító láva – sok helyen vastag mohatakaróba burkolózva – elképesztő formagazdagságot öltve szilárdult meg. Ha a gyakran előforduló ködben hirtelen szembetaláljuk magunkat egy ilyen „lénnyel”, nem csodálkozunk már azon sem, hogy a helyiek mindmáig hisznek az elfekben, a skandináv mitológia rejtett lényeiben. A sziget geotermikus energiájának egyaránt örülhet az, aki kézhez veszi a fűtésszámlát, aki a zord időjárás dacára friss paradicsomot szüretel az üvegházában, vagy aki a meleg vízű folyók és tavak mellett túrázva, lazításképpen megmártózna. Aki luxus körülmények között strandolna egy lávamező közepén, Izland legszebb fürdőjében, a világhírű Kék Lagúnában ejtőzhet egy nagyot, az állandó 37-39 fokos termálvízben. Akinek pedig marad egy kis ideje magára Reykjavíkra is, meglepődve tapasztalhatja, hogy bár a város kicsi, és a nagyvilágtól elszigeteltnek tűnik, kulturális és művészeti élete a legnagyobbakkal is felveszi a versenyt, 2016. óta például már punk múzeuma is van.

Az úti célról: Arnarstapi egy falu a Snæfellsnes-félsziget déli oldalán. A területen számos régi és bájos ház található, melyekhez érdekes történetek kapcsolódnak, és híres gyönyörű természetéről. Az Arnarstapi tengerpartja különösen vonzó. Található itt egy erodált, kör alakú kőív, amelyet Gatkletturként ismernek, és ahol a látványos hullámok és a napfény játéka lenyűgöző látványt nyújt. A területen nagy számban fészkel a sarki partifecske is, és mindkét jellemző nagyon népszerűvé teszi a fotósok körében. A Hellnahraun lávamezőn átvezető régi lóút rendkívül népszerű a túrázók körében, a környező táj lenyűgöző volta miatt.

Az úti célról: Az Akureyri egy észak-izlandi város. Izland második legnagyobb városi területe és negyedik legnagyobb önkormányzata. Az Észak-Izland fővárosaként is emlegetett Akureyri fontos kikötő és halászközpont. Az Akureyri rendkívül festői város, amelyet a festői fjord melletti elhelyezkedése, eklektikus építészeti stílusai és a szurdokokon kanyargó utcái tesznek különlegessé. Töltsön el némi időt a városközpontban sétálva, nézze meg a lenyűgöző templomot és a Listagilið-et (szó szerint "a művészet kanyonja"), amely számos művészeti és kézműves galériának és boltoknak ad otthont. A nyugodt városi botanikus kert, a Lystigarðurinn, szintén megér egy látogatást, akárcsak a városban szétszórt kis múzeumok.

Az úti célról: Az izlandi Egilsstadir a sziget keleti részének legnagyobb városa. Az Austurland régióhoz tartozik, és körülbelül 2300 lakosa van. Egilsstadir egy síkságon fekszik a Lagarfljót folyó mentén. Kicsi repülőtere és jó szálloda- és étterem-szolgáltatásai miatt ez a kis izlandi város népszerű turistacélponttá vált, mind az izlandiak, mind a külföldi látogatók körében. Egilsstadir fő vonzereje természeti környezete, hiszen ez a kapu Izland keleti fjordjaihoz: Seyðisfjörður, Reyðarfjörður és Vopnafjörður. Egilsstadir közelében két látványos vízesést is meg lehet látogatni: a majdnem 120 méter magas Hengifossot és a Fardagafossot. Völgyei és hegyei (beleértve a 1800 méter magas Snæfell csúcsot) a legjobb környezetet kínálják a túrázóknak, különösen nyáron. Egilsstadir közelében található a Hallormsstadaskógur erdő, a sziget legnagyobb erdős területe. Egilsstadir jó kiindulópont lehet egy kiránduláshoz a csodálatos Vatnajokull Nemzeti Parkba.

Az úti célról: Hofn az egyetlen városi mag, amit a Kirkjubaejarklaustur után találhatunk. Ez egy szürke város, nem túl vonzó, de alkalmas arra, hogy ott töltsük az éjszakát a Jokulsarlon gleccserlagúnához (78 km) és a nagy Vatnajokullhoz való közelsége miatt. Hofn egy félszigeten található Izland délkeleti részén, és több kis sziget veszi körül, amelyek közül a legnagyobb a Mikley, majd a Krókalátur és a Hellir a város keleti részén. A Hofn név jelentése kikötő, és ez az egyik kevés halászkikötő Dél-Izlandon. Itt óvatosan kell hajózni a homokpadok kialakulása miatt, amelyeket gyakran kell kotorni, hogy fenntartsák a minimális 7-8 méteres mélységet. Ez a kikötő a legkeményebb téli hónapokban befagyhat. Hofnban van egy repülőtér is, amelyen csak belföldi járatok közlekednek. Az út 99-es úton érhető el a Ring Roadról. Hofn legfontosabb kulturális eseménye a híres homár fesztivál, amelyet július első hétvégéjén tartanak. Hofnban több múzeum is található, többek között a Gleccser Múzeum, a Néprajzi Múzeum és a Tengerészeti Múzeum. Két éjszakát töltöttünk Hofnban, amikor körutat tettünk Izland déli részén (Izland: Szervezeti adatok). Tartózkodásunk alatt több sétát tettünk az utcákon, elmentünk a szupermarketekbe, benzinkutakhoz és vacsoráztunk a kikötő éttermeiben, amelyek nagyon közel voltak a lakásunkhoz, többet nem tudtunk tenni, miután délután érkeztünk a faluba és szinte minden zárva volt. A legjelentősebb dolog Hofnban a vad természet, amely körülveszi. Itt hagyok néhány példát a város közelében lévő tájakról.

Az úti célról: Reykjavík egészen más, mint a többi európai főváros. Nincs történelmi óvárosa, nincsenek nagyszabású épületei, tud azonban valamit, amit a többiek nem: remek kiindulópont Izland egyedülálló és meghökkentő természeti csodáinak felfedezéséhez. Izland, Európa második legnagyobb szigete, megbízhatóan működő gejzírjeiről, hatalmas vízeséseiről, még nagyobb gleccsereiről és a légiforgalmi irányítók idegeit joggal borzoló aktív vulkánjairól híres. A legtöbb turistát a Reykjavíkhoz közel eső arany körút nevezetességei szippantják be: a világ legrégibb parlamentje, a Thingvellir, a Gullfoss vízesés tomboló zuhataga vagy az akár 40 méterre is fellövellő Stokkur gejzír. Aki pedig ezeken is túlmerészkedik az nagyon könnyen a Gyűrűk ura helyszínein találja magát. A sziget nagy részét beborító láva – sok helyen vastag mohatakaróba burkolózva – elképesztő formagazdagságot öltve szilárdult meg. Ha a gyakran előforduló ködben hirtelen szembetaláljuk magunkat egy ilyen „lénnyel”, nem csodálkozunk már azon sem, hogy a helyiek mindmáig hisznek az elfekben, a skandináv mitológia rejtett lényeiben. A sziget geotermikus energiájának egyaránt örülhet az, aki kézhez veszi a fűtésszámlát, aki a zord időjárás dacára friss paradicsomot szüretel az üvegházában, vagy aki a meleg vízű folyók és tavak mellett túrázva, lazításképpen megmártózna. Aki luxus körülmények között strandolna egy lávamező közepén, Izland legszebb fürdőjében, a világhírű Kék Lagúnában ejtőzhet egy nagyot, az állandó 37-39 fokos termálvízben. Akinek pedig marad egy kis ideje magára Reykjavíkra is, meglepődve tapasztalhatja, hogy bár a város kicsi, és a nagyvilágtól elszigeteltnek tűnik, kulturális és művészeti élete a legnagyobbakkal is felveszi a versenyt, 2016. óta például már punk múzeuma is van.